A madarak családbővítése annál kicsit bonyolultabb, mint hogy a csőrös tojik pár tojást, ráül, kotlik egy kicsit, és egyszer csak ott csipog a fióka.

Pedig remek lenne, ha ez így működne a fogságban tartott madaraknál! Ha azt szeretnénk, hogy kedvenc szárnyasaink sokasodjanak, akkor bizony oda kell figyelnünk a részletekre. A nászhoz először is kell egy szép lakás, megfelelő hőszigetelés, tökéletes klíma és fejedelmi ellátás.

Ha egy piszkos albérletbe tesszük őket, akkor aztán várhatjuk a bő gyermekáldást! Mivel minden fajnak mások az igényei, érdemes utánanézni, és úgy kiválasztani az odút. Ha minden megvan, akkor a lehető legstabilabbra rögzítsük, mert megesik, hogy a túl lazán felszerelt költőhely elengedi magát és a tojások már csak rántottának használhatók...

Tisztaság - fél egészség! 

Annak ellenére, hogy a madaraknak nyugalomra van szükségük a költés alatt, a takarítást is meg kell oldani, mert ez idő alatt remekül meg tud rohadni a kajamaradék. Ez nemcsak büdös és zavaró, de komoly betegségek forrása is lehet, azt pedig senki sem szeretné. Ezenkívül még az ürülék hosszú ideig tartó, indokolatlan jelenléte is felettébb kellemetlen, sem a kismamának, sem a kis cserregőknek nem hiányzik egy kötőhártya-gyulladás vagy nátha.

Ha tojás van, de fióka nincs

Ha az odú kialakítása tökéletes, betartottuk a higiéniai előírásokat is, de mégsem kel ki a fióka, akkor fellélegezhetünk, ez már nem a mi hibánk. Legalábbis nem minden esetben. Előfordulhat, hogy terméketlen a tojás, elhalt az embrió, a szülők elhidegülnek, az anya elhagyja a tojásokat. Ha ez utóbbi eset áll fenn, akkor az átlagnál lelkiismeretesebb gazdák nyugodtan ostorozzák magukat a sikertelenségért, mert ilyen csak akkor történik, ha helytelenül etettük a szerencsétlent, valamilyen vitamin vagy fontos tápanyag hiányzik, vagy pedig serdülőkorú madarakat próbáltunk családalapításra ösztökélni.  

Ha fióka van, de nem lesz belőle madár...

Ha a fióka kikelt, van öröm, miegymás, de ezzel csak annyi történt, hogy új, egészen más jellegű problémákkal szembesülünk. Sajnos tapasztalatlan szülők első csemetéje nem mindig éri meg a tollasodás korát, gyakran megesik, hogy a porontyok a szülői hanyagság áldozatai lesznek. Ha biztosra akarunk menni, akkor keresünk nevelőszülőket, akik hasonló korú fiókákkal rendelkeznek és remélhetőleg átveszik a kitaszítottak nevelését. Mondjuk még így sem 100%, hogy elég nyitottak a befogadáshoz, akkor viszont fájó szívvel bár, de le kell mondanunk a picikről...

Ha a gyermekágyi halált és a csecsemőgyilkosságot megúsztuk, akkor még mindig vannak korai halálozást elősegítő, családon belüli erőszaknak minősülő dolgok. Ilyen például a tolltépkedés. Egy kis fazonigazítás még nem számít, de a ténykedés könnyen átcsaphat teljes kopaszításba. Ekkor kettő dolog történhet: vagy kihűlnek, vagy nem tudják elhagyni a fészket. Mivel egyik sem jó dolog, legyünk résen, inkább válasszuk el a kicsiket és neveljük fel mesterségesen.

Terror a családban

Nem ismeretlen a szülői terror a fiókák fészekelhagyásakor sem: a szülők el akarják űzni a nagyra nőtt csemetéket, mely könnyen súlyos sérülésekben csúcsosodhat ki. Különösen akkor gyakori ez a helyzet, ha a szülők új költésbe fogtak. Ekkor is csak az elválasztás segíthet.

Beláthatjuk, hogy a madarak családalapítása nem tartozik az egyszerű, könnyen megoldható feladatok közé. Azért ne adjuk fel - ha igyekszünk a költő párt az igényiknek megfelelően tartani és biztosítani minden feltételt a nyugodt költéshez, akkor nem valószínű, hogy gondjaink lesznek!